Papp Péter munkája a Primo házának 3D nyomtatáshoz készült modellje, ami a Primo computer case oldalon elérhető:
"A Primo számítógép dobozának 3d nyomtatáshoz
való átalakítása. Az alsó részből több verzió van, mert 2 db az eredeti alaplaphoz
van méretezve, ebből az egyikhez van oldalt 0,5mm support, hogy ne kelljen
külön supportra nyomtatni, áthidalással megoldja a nyomtató, és csak le kell
vágni róla nyomtatás végén. A másik kettő alsó rész pedig az utángyártott
alaplaphoz van ami szélesebb. Az alaplap csavarpilléreken szándékosan nincs
furat, mert eltérő még a gyárin is a furattávolság, kézzel fúrták, nincs két
egyforma méret.
Kb. 25 óra a nyomtatási idő.
A model szabadon felhasználható magáncélra, de üzleti célra nem!"
Egy vázlatrajz készült a Primo hátlap méreteiről:
Riba Zoltán ötlete volt a Primo alaplap utángyártása. Az alábbiakban az utánépítés folyamata követhető végig.
A panel utángyártása 13520 Ft-ba került, ez egy alaplap és egy billentyűpanelt foglal magába.
Első lépések: A passzív alkatrészeket forraszuk be elsőnek, magasság szerint. A processzort a RAM-okat és az EPROM-okat foglalatba tettem az esetleges csereberékre gondolva. Ha kész vagyunk vele, kössük rá a tápegységet és ellenőrizzük a helyes feszültségeket mondjuk a 4116 DRAM-ok foglalatainál. Itt mind a 3 tápfesz jelen van. A tuchel csatik lábaihoz tartozó lyukakat ki kell fúrni 1 mm-es fúróval, mert a gyári 0.8 furatba nem megy bele a csatlakozó lába. Viszont igy a furatgalvánt is kifúrjuk, ezért ne feledkezzünk el mindkét oldalról beforrasztani a lábakat.
Ha ezzel megvagyunk és a tápfeszek rendben vannak, jöhet az első IC. Ez egy 74LS14 a kvarc mellett. Forraszuk be a helyére, és ha van szkóp a közelben mérjünk a 4. lábra. Itt elvileg 15Mhz-es négyszögjelet kell mérnünk. Ha nincs szkóp akkor ültessük be az összes, szinkronjel előállitó fokozathoz tartozó alkatrészt. Ha jól dolgoztunk egy szinkronjelet kell mérnünk a T1 bázisán, valami ilyesmit.
Eddig itt tartunk:
Szóval lustaság és célszerűség miatt, először csak 16k RAM-ot építettem be az első bekapcsoláshoz (kevesebb forrasztási hiba, kevesebb hiba lehetőség). Viszont ki kellett bogarasznom, hogy milyen átkötések kellenek a sima 16K-s változathoz (S21-24, S25-29 forr. pontok) Jól jöttek ehhez a fényképek és a részletes hardware leírás, ezek nélkül sokkal nehezebb lett volna. Az előző állapothoz képest annyi a változás, hogy egyszerre az összes maradék alkatrészt beültettem. A maradék áramköri részletek egyébként sem éleszthetőek külön úgy, mint a szinkronjel fokozat. Letöltöttem a site-ról a Primo EPROM tartalmat es beégettem a 2732-es EPROM-okba. Egyébként ezek beszerzése volt a legnehezebb, csak csere útjan sikerült nekem is hozzájutnom. Csinálok majd egy adaptert, amivel kivalthato a 4 db 4K-s EPROM 1 db 27128-cal. Az alkatreszek 98%-a beszerezhető a LOMEX-nel ( http://www.lomex.hu/ ), sok IC már nem kapható az eredeti sorozatbol (LS TTL) ezeket helyettesítettem a HCT sorozattal elemeivel (LS164, LS257, stb) Az összes alkatrész kb. 5500 forint volt. Ebben benne volt a 64K-s PRIMO összes RAM-ja is. Ezeket nem kell kérni az eladótól, mert ki van rakva a pult elé 10 Ft/db áron. Egyedül a 74150-et nem lehetett náluk kapni, ezt a Microvill-nál ( http://web.matavnet.hu/mikrovil/ ) sikerült megkapni.
Ami nem volt az igazi, sokáig kerestem a hibát mire rájöttem, hogy kifelejtettem
1-2, a RAM-ok időzítése miatt fontos RC elemet. Gyorsan pótoltam a hiányt,
de csak nem akart sikerülni a dolog, mígnem rájöttem, hogy a RESET kapcsolónak
nem csak egy sima záró érintkezője van bekötve, hanem mind a 3, tehát mint
egy átkapcsoló funkcionál. Gyorsan beraktam egy átkötést a helyére és működött.
A billentyűzet itt meg nincs csatlakoztatva az alaplaphoz, gondolom ezért
írja szép lassan tele PI betuvel a kepernyő, de legalább működik. A következő
feladat a billentyűzet elkészítése lesz. Amire kitaláltam egy jónak tűnő megoldást:
mivel meg nincs beültetve ezért megpróbalkozom a billentyűzet fóliára laminálásával
hátha így strapabíró felületet kapok.
Addig is fogtam a régi PRIMO leharcolt billentyűzetét
és ideiglenesen ráakasztottam az új gépre. Működött hibátlanul, nem írogatott
PI betüket. Gondoltam, ha mar pákát
vettem a kezembe beforrasztom a többi memória chip-et is, hadd szóljon a kis
gép. Sikerült is, de ehhez módositani kellett a konfig átkötéseket és új tartalmat
beégetni az első és az utolsó EPROM-okba, enélkül el sem indul a gép.
Megírtam az első BASIC programomat:
Ezekszerint látja az összes beépített memóriát.
Másik téma a tápegység: Nekem szerencsém volt, mert volt kéznél egy majdnem a célnak megfelelő, táp mindössze a negativ feszültséget kellett módosítani a stabilizátor IC kicserélése árán (7912 -> 7905 csere). Itt azért volt egy kis ijedtség, mert ha nem kap terhelést a 7905-ös stabilizátor IC, akkor egyszerűen átengedi magán a nyers egyenfeszültséget, ami nálam 15V jelen esetben és ez nem lenne egészséges a PRIMO-ra nézve... Utánajártam a neten és már más is találkozott ezzel a problémával. A megoldás annyi volt, hogy minimum 5 mA-es terhelés kell az IC-nek, különben nem tud működni, beépítettem egy 1k-s ellenállást és már stabil 5V jött ki a tápból.
Ilyen vagy ehhez hasonló tápot érdemes beszerezni valamelyik bontóban, vagy
a Verseny utcai piacon, sok fáradtságtól megkímélhetjük magunkat. Célszerű
hagyományos felépítésüt beszerezni, mert ha a feszültségei nem pontosan olyanok
mint ami nekünk kell, (+5V,-5V,+12V) akkor könnyebb átalakítani. A képen látható
kapcsoló is utólag került beépítésre. Azonban legyünk észnél a táp buherálásnál,
mert megiscsak egy 220V-ról üzemelő eszköz és ha a PRIMO érintő billentyűire
esetleg valamilyen szerelési hiba folytán rákerülne a hálózati feszültség,
hát akkor igen emlékezetes élmény lehet a PRIMO élesztés.....
Még egy kép a bővített PRIMO-ról
A PRIMO egyik legérzékenyebb pontja a billentyüzet,
de ezt eddig is tudtuk... Amilyen szép és jó megoldásnak tünt a laminálásos
technológia, annyira használhatatlan. Gondoltam szépen kinyomtatom papírra
a billentyűzetet, lelamináltatom a panelra és kész is a billentyűzet. Hát
nem, a Copy Generálos ürge nem volt hajlandó a panelre direkt rávasalni a
fóliát, mert túl vastag, nem baj gondoltam, akkor majd én ráragasztom. Így
is lett, viszont igy csak több órányi játszadozással sikerült elérni egy olyan
állapotot, amikor a billentyűk egy része már működött, de még nem írta tele
a képernyőt SPACE-szel. (A panelen található potméterrel és a hozzá kapcsolódó
kondenzátor értékével lehet az érzékenységet befolyásolni.) Gondolom azért
a SPACE-t kezdi el ilyenkor ismételni, mert az a legnagyobb felületű billentyű,
volt olyan állapot, hogy ha a billentyűzet felé emeltem a kezem már írta is
a szóközöket, de az I és O betüket az istennek sem akarta bevenni. Feltehetőleg
ilyenkor már a 74150-ek közötti gyártási szórás is közrejátszott. Így nem
vált be az ötlet. :(
Következtetés: minél vékonyabb fóliát kell használni. A következő ötletem az, hogy direktbe ráfestem a betüket a panelre egy sablon segitségével, majd lelakkozom, ennél vékonyabb eljárást nem tudok elképzelni.
(Papp Péter, Riba Zoltán)