Orvos Gábor a Facebook retró csoportban tette közzé bejegyzések formájában a Vaterán beszerzett Primo "moddolását", ez található az alábbiakban.
1. Primo "Bésítés" - útmutató képekkel, lépésről lépésre
Mivel néhány hete már dolgozom ennek megvalósításán, és sehol nem találtam részletes leírást, gondoltam, összeállítok egyet, hátha más is belevágna...
Az alábbi információk forrása nagyrészt a http://primo.homeserver.hu, pl. CDOS:
http://primo.homeserver.hu/html/hardvercdos.html
illetve az onnan letölthető anyagok (pl. Primo Füzetek - Hardver).
Aki rendelkezik A-s Primoval (A32, A48, A64), az néhány egyszerű alkatrész-beforrasztással és egy EPROM-cserével/újraírással feltuningolhatja a gépét. Persze a billentyűzet marad kapacitív érintős, de a joystick (ehhez illesztő beszerzése még folyamatban van, hála Durst Lászlónak és Sztojanov Péternek) és a Commodore-kompatibilis lemezmeghajtó, vagy annak valamelyik modern ekvivalense (pl. SD2IEC) nagyságrendekkel tudja növelni a gép használhatóságát/élvezeti értékét. Utóbbit tudtam tesztelni, tapasztalataim alább következnek!
Hozzávalók:
A fenti alkatrészeket az alaplap megfelelő helyeire kell beforrasztani. Sajnos ez nincs külön jelölve a panelon, de a kapcsolási és a beültetési rajz alapján nem nehéz megtalálni. Ezeket sárgával kiemeltem a jelzett dokumentumokon, feltöltöm ide. Ráadásul le is fotóztam, mi hova kerül. A fényképeken sárga ellipszis jelöli az alkatrészek leendő helyét az 'előtte' fotón, szintén sárga keretezés pedig az 'utána' képen.
Maga a művelet nem túl bonyolult, inkább technikailag nehézkes: elég zsúfolt a NyÁK, a forrpontokat részben lakk fedi, igazi szocialista kisipari kivitelezés...
Az IC-k beszerzése sem mindig egyszerű, pl. 74LS365-öt nem is találtam már sehol, helyette nagy' nehezen vidéken sikerült 74HC365-höz jutnom. A többi alkatrész, ha egy helyen szeretnénk megvenni, beszerezhető pl. innen (webshopjuk is van, ami vidékieknek külön öröm):
https://www.hqelektronika.hu/hu/
Javasolt az IC-ket foglalatba rakni, hogy később, szükség esetén (pl. meghibásodás) cserélhetőek legyenek.
Mikor készen vagyunk, érdemes egy multiméterrel ellenőrizni, hogy minden érintkezi-e mindennel, aminek kell (ismét a kapcsolási és beültetési rajzokra utalnék).
Nekem pl. mindhárom IC foglalat 2-es lábát nehezen sikerült beforrasztani, szisztematikus hibára gyanakszom.
Az #1-es EPROM cseréje különösen problémás lehet, az alaplapot mindenképpen kíméljük, a homeserveres leírás is az IC lábak levágását javasolja a tövüknél, majd egyenként történő kiforrasztásukat.
Szerencsére az enyém alapból foglalatos volt, de így is szívtam vele, mert a benne lévő '82-es Intel EPROM-ot nem tudtam újraprogramozni (21V-ot igényelt volna ehhez, az újabb írók viszont max. 18V-ot tudnak). Ugyanígy jártam a Kínából rendelt ST 2732A-kkal. Végül Durst László megírta nekem az egyiket, ezúton is kifejezem hálámat irányába. Második körben NM 27C32-ket rendeltem Aliról, ezek még nem értek ide, tapasztalataimról be fogok számolni.
Egy nagyobb kapacitású 27C-s EPROM is megoldást jelenthet, ezek viszont nem DIP-24, hanem DIP-28 kivitelűek, így a lábakkal bűvészkedni kell (plusz legalább egy DIP-24 és DIP-28 foglalat beszerzése ajánlott, hogy ne közvetlenül az EPROM lábait kelljen hajlítani/forrasztani).
Mikor a rendszer hardveres része elkészül, következik a szoftveres 'szívás': valahogy a CMD tokenezésű 'boot file'-t rá kellene varázsolni a meghajtóban lévő médiumra. Természetesen rögtön SD2IEC-cel próbáltam, amivel nem is sikerült első körben. Hiába nyomtam a BRK+RESET kombót, nem töltött be a CDOS. Az alapvető problémát az okozza, hogy a Primo, a C64 és a Win10 karakterkészlete eltér egymástól, így PC-n akárhogy ügyeskedtem, nem sikerült összehozni a dolgot. Maradt hát a 'fapados' módszer: szerencsére a homeserveres honlapról letölthető a szükséges file Commodore-os disk image formájában (BOOT40.D64/BOOT80.D64), ezt 'írtam ki' C64+SD2IEC+C1541+CBM Command használatával 5,25"-ös floppyra, majd erre másoltam rá a többi programot (játékot). Mint a screenshoton is látható, C64-en nézve a boot file neve inverz nagy "E", ez Primón "CMD"-ként jelenik meg (ez a 'felfelé mutató nyíl' tokenezve), Windows/Total Commander alatt meg "ů"-nak látszik, ha megfelelő pluginnak belekukkantok a .D64-be, akkor viszont sima kis "e".
Mindenesetre így már működött a rendszer, a floppymeghajtót a Primóhoz csatlakoztatva, BRK+RESET kombóra szépen bejött a "Commodore Serial Bus Handler 1.0 (c) BME-KSZK, 1985." felirat, "Ok" prompt, ahogy kell.
A következő meglepetés a tartalomjegyzéknél ért, ami a "cmd $" parancsot kiadva megállt a lemezcímnél. Na, mondom, ennek annyi, lefagyott a rendszer! De aztán nyomkodva a billentyűzetet, szépen, soronként írta ki a fájlokat. Mint a 'Primo Floppy Kezelő - CDOS' nevű Primo füzetből később megtudtam, ez nem bug, hanem feature (4. oldal alja): '(A parancs kiadását követően) ... egy tetszőleges billentyűt kell nyomnunk, hogy fusson a lista. Ha egy részletét jobban akarjuk szemlélni, csak el kell engedni a billentyűt. A BREAK gomb megérintésével a katalógus listázása abbahagyható.' Egy olyan Commodore-on nevelkedett parasztgyereknek, mint én vagyok, ez teljesen váratlan volt: ott alapból gyorsan fut a listázás, amit a CTRL gomb nyomva tartásával lehet lassítani, RUN/STOP-pal meg megállítani.
Az újabb buktató a programok betöltésénél a fájlnevek kis/nagybetűs voltából eredt (lásd a fentebb jelzett kiadvány 4. oldalának közepén): 'Fontos ügyelnünk arra, hogy ... a diszk különbséget tesz a kis és nagybetűk között!'. Ez már csak azért is érdekes, mert a C64 alapból nagybetűket használ, a Primo viszont kicsiket. A tartalomjegyzék akkor lesz nagybetűs, ha a fájlnevek egyébként kicsivel vannak pl. Total Commander-ben. Ha nagybetűket használunk, akkor pl. a "Torpedo"-ból ">ORPEDO", a "PC-Man"-ból "/ERR-+AN" lesz, de néhány esetben még tokenezhetünk is, pl. a "Bombazas (198x)(-)" "BOMBAZh1"aláhúzásként jelenik meg, és akkor még az olyan cifra fájlnevekről, mint "*ORFRENOTCALLAND CALL" nem is beszéltünk (valószínűleg "OSZKAR A" volt eredetileg).
Röviden összefoglalva ajánlott a kisbetűk használata és az ékezetek kerülése.
Most, hogy a C1541-el üzemel a rendszer, jó lenne végre SD2IEC-el is működésre bírni. Erre ugye közvetlenül nem tudom kiírni a BOOT40.D64-et, mi legyen hát? A homeserveres CDOS-leírást követve az SD kártya gyökérkönyvtárába bemásoltam a BOOT40 fájlt, majd magnóról (na jó, WAV-ból) betöltöttem a CDOS-II.-t. Ez ugye alapból .ptp-ként tölthető le az említett honlapról, az elérhető ptp2wav konverter viszont 64-bites Win alatt nem fut. Én végül az Ultimo emulátor segítségével oldottam meg a WAV-vá alakítást, elég körülményes módon (először betöltöttem egy magnós másolóprogramot, majd azzal cdos-ii.ptp-t, majd nyitottam egy WAV-ot, aztán Record (F5), aztán SAVE az emulátorból/másolóprogramból, aztán megint F5, végül WAV bezárása). Lényeg, hogy működik a dolog, és hogy másnak ezzel már ne kelljen vacakolnia, feltöltöm ide mindkét (cdos és cdos-ii) WAV fájlt.
Aztán jött az átnevezés problémája, nálam a
CMD PRINT "R:"+chr$(133)+"=BOOT40"
parancs működött (SD2IEC a Primóhoz csatlakoztatva, benne a BOOT40-et tartalmazó SD-kártya (a .PRG kiterjesztést hagyjuk el, az SD2IEC azt alapból hozzáteszi), a CDOS-II pedig előzőleg WAV-ból betöltve).
Ezt követően már szépen bootolt a rendszer SD2IEC-ről is BRK+RESET-et követően, sőt, a megszokott parancsok is működnek, csak más formátumban (a már korábban többször emlegetett Primo CDOS füzet 11. oldalának közepétől): 'Bár a legfontosabb diszkparancsoknak létezik megfelelőjük a CDOS-ban, a fennmaradók használatához szükség van a parancs- ill. hibacsatorna kezelésére. Ezt a következő alakban tehetjük meg:
CMD PRINT printlista
Ez az utasítás a lemezegység parancs-csatornájára küldi a printlistának megfelelő értékeket. A megfelelő Commodore-alak:
OPEN 15,8,15,printlista : CLOSE 15
Tehát pl. ha az SD-kártya 'primo' könyvtárába szeretnék bejutni bootolás után a gyökérből, azt nem a C64-en megszokott
OPEN 15,8,15,"CD:PRIMO" : CLOSE 15
utasítással tehetem meg, hanem annak
CMD PRINT "CD:PRIMO"
Primós megfelelőjével.
A trükkös része még a lemezkezelésnek, hogyha valamit elírunk, vagy nem jön össze, a képernyőn nem mindig jelenik meg hibaüzenet, olyankor csak a floppy LED villogásából lehet tudni, hogy baj van. A CDOS-nak külön parancsa van a hibacsatorna kiolvasására és képernyőre történő kiíratására (CMD ERROR).
Mint a fentiekből is kitűnik, elég sok vesződség volt ezzel a projekttel, még a gép beszerzését követően is, ami már önmagában nem egyszerű/olcsó mulatság. Mégis miért éri meg ez a sok fáradtság? Egyrészt nálam elvi kérdés, hogy a retró gépparkot, ha már megszereztük, használni is illik! Nyilván nem folyamatosan (annyi időm sajnos nincs), de alkalomadtán, mikor összejön a család/baráti kör, akkor igenis elő kell venni, és be kell kapcsolni, évente legalább egyszer! Másrészt én már gyerekként floppy mellett szocializálódtam, számomra a kazettáról töltögetés maximum kényszermegoldás lehet. Szerencsére a fentebb leírtaknak megfelelően 'felokosított' Primóval az adattárolás sokkal megbízhatóbb és gyorsabb, mintha magnót használnánk.
Méréseim alapján Vili, a bányász pont 4 perc alatt töltődik be WAV-ból vagy szalagról, nem egészen 42 másodperc alatt valódi floppyról, és 33 másodperc (!) alatt SD2IEC-ről. Utóbbi esetben valószínűleg a mechanikus késlekedések (fej pozícionálás, mozgatás) kimaradása okoz némi plusz gyorsulást. Mint az a fentiekből könnyen kiszámítható, ez olyan kb. 6x-os sebességnövekedés jelent, ami még akkor is meggyőző, ha hozzáadjuk a CDOS lemezről való betöltésének idejét a rendszer indításakor (kb. 5-10 másodperc, ezt nem mértem). Igazság szerint rosszabbra számítottam, a Primo magnójának névleges adatátviteli sebessége 100 bájt/sec, a C1541-é olyan 350 körül van. SD2IEC-et használva kerülünk még a legközelebb Primo esetén ahhoz, amit talán kulturált háttértárnak lehetne nevezni.
Bízom benne, hogy ezen részletes leírás más barkácsoló hajlamúaknak is meghozza a kedvet a moddoláshoz! A végére még 2 kér(d)és:
1. Praktikus lenne valamilyen Commodore gépekről ismert FileBrowser-hez hasonló programot írni Primo-ra, az SD kártyán történő egyszerűbb navigáció érdekében. Nem tudom, ez mennyire lenne nagy munka, mivel teljesen más a processzor, gondolom, alapoktól kellene újraírni. Ha valakinek volna erre kapacitása, én a bétateszterkedést szívesen vállalom!
2. Ha van rá igény, próbáljak-e még 74HC365-öt szerezni? Csak egyet vettem, mert nem voltam benne biztos, hogy működni fog, és a pontos árát sem tudom megmondani, mert egyrészt kb. 2 hónapja volt, másrészt több alkatrészt vásároltam egyszerre, és csak blokkot kaptam, számlát nem. Ha mást is érdekel a dolog, akkor utánanézek, mindenképpen 1000Ft alatti áron fogok csak vásárolni, sokszor így is kész rablás ez a retrózás (legutóbb, mikor a Videoton TVC-mhez kerestem 74LS670-et, 2000Ft-ért tudtam volna szerezni, tiszta röhej).
 Kapcsolás (színezett) |
 Beültetés (színezett) |
 Előtte (jelölt) |
 Utána (jelölt) |
 Játékok másolása |
 Config 1541 |
 Tartalom cifra |
 Tartalom SD2IEC |
 SD2IEC CD tartalom |
2. Primo kompozit video mod
Végrehajtottam a Hardver könyvben javasolt változtatást, hogy aránylag könnyen vissza lehessen csinálni, 2 jumpert építettem be, de elég egy sapka is. ;-)
Természetesen kapcsolóval is meg lehetne oldani a feladatot, de nem volt szívem a gépházat összefurkálni...
1. Az R61-es 220 Ohmos ellenállással párhuzamosan kötöttem egy 100 Ohmosat, az eredőjük pont 68 Ohm lett, számolással és mérés alapján is. A felső részét fixen forrasztottam, az alsó megy a jumperre. Elég nehezen megközelíthető munkaterület, északról a POWER csatlakozó, nyugatról egy kondenzátor, délről az #1-es EPROM, keletről pedig a proci határolja. Szerencsére nálam az utóbbi kettő foglalatos, így kikaptam a forrasztás idejére.
2. A 62-es IC 1-es lábát oldalvágóval tettem szabaddá közvetlenül a NyÁK-lap síkja fölött, majd kihajtottam oldalra. A jumpert az IC-től jobbra lévő pontozott területre raktam. Ennek mi célja lehetett eredetileg? Az enyémen matricanyomok vannak, nem tudom, mi lehetett ráragasztva. Még nem pucoltam le, de egyszer eljutok odáig is.
Ha a felső jumper zárva van, az alsónak nyitva kell lenni, és fordítva.
Az eredmény meggyőző, 2 screenshotot (előtte-utána) raktam fel összehasonlítás céljából.
|
|
 R61 SAM 4030 |
 IC62 SAM 4028 |
 Vili előtte |
 Vili utána |
3. Processzor órajel váltás 2,5MHz és 3,75MHz között
Tegnap megint módosítottam kicsit a Primómon, kapott egy rendes jumpert, hogy lehessen a processzor órajelét 2,5 és 3,75 MHz között váltani. Utóbbi esetben a programok másfélszeres sebességgel futnak, ami nem feltétlenül előnyös pl. amúgy is gyors játékprogramoknál (Vilivel próbáltam), és a primo.homeserver.hu szerint változnak vele többek között a magnóra rögzítéssel kapcsolatos dolgok is. Ez utóbbit nem próbáltam, floppyról szépen tölt, ugyan az adatátvitel sebessége így már nem gyorsul tovább (nyilván a Commodore soros protokoll fix sebessége miatt).
Ugyanakkor kezdem a gép külsejét is csinosítani, a billentyűzet fóliát már legyártattam, de egyelőre nem merten lecserélni a régi, enyhén viseltes, de jól működő darabot. Mindegy, tartaléknak jó lesz.
A hátlappal szerencsém volt, mert a szomszédos Art Copy-ban találtam olyan műanyag lemezt, ami kinézetre is eléggé hasonlít az eredeti takarólemezhez (egyik oldala fémesen csillog, a másik fekete), a vastagsága meg pont stimmel. Sniccerrel könnyű vágni, fúrni már nehezebb (elmászik a fúró, hiába végeztem előtte kisebb átmérővel előfúrás), de a célnak megfelel. Az élcsatlakozó helyét viszont nem vágtam ki, egyrészt oda nem valószínű, hogy bármit csatlakoztatnék, másrészt ha mégis, akkor már egyszerűbb az egész takarólemezt kivenni, harmadrészt csak bemegy rajta a por.
A burkolat felső részének retrobrightolásán is gondolkodtam, de úgy tűnik, az enyém alapból sárga volt (belül is ilyen), az alja meg barna, tehát nem az a szürkésfehér, amit a későbbi modelleknél megszokhattunk. A másik, hogy a teteje kívülről kissé inhomogén, a szellőzőrács és a billentyűzet között sárgább, valószínű a végeredmény sem lenne teljesen konzisztens. Úgy néz ki különben, mint az AT-Vlogon bemutatott modell:
https://www.youtube.com/watch?v=Oc3Ul-s2bS8
Szóval szerintem ez gyárilag ilyen, és nem biztos, hogy az "idő vasfoga" kezdte ki...
Még a PSU bedobozolása hátra van, utána késznek tekintem a projektet.
Gondolkodtam még a 256 soros videokimeneten is, de arra nem nagyon készült szoftver, az összes létező program képe meg így valószínűleg torznak tűnne.
 Órajel |
 Jumper |
|
 Előtte |
 Utána |
 Külcsín |
4. Primo tápegység pótlása
A korábban vaterázott Primo táp nélkül érkezett, így átmenetileg átalakított PC-s tápról hajtottam meg. Ez működött ugyan, de hosszabb távon kényelmetlen az AT(X) PSU nagy mérete és zajossága miatt, ráadásul nem is esztétikus megoldás.
Így aztán rendeltem Kínából egy Q-60B-t, ami 4-féle feszültségértéket is lead: +5V, +12V, -5V és -12V. Primo esetén az első háromra lesz szükség, más retró gépek a standard +5 és +12 Volt mellett -5V helyett -12 Voltot igényelnek (Amiga, TVC, Spectrum +2), a PSU természetesen ezekhez is használható. A táp nem volt drága (éppen futó akciótól és devizaárfolyamtól függően szállítással 4-5000Ft), rendben meg is érkezett, a szükséges feszkókat leadta. Ami még hasznos, hogy a pozitív feszültségeket trimmerrel lehet állítani (igaz, egyszerre a kettőt), ami indokolt is, hiszent pont +5V-ra belőve a tápot nem indult el a gép! Rámértem a PC-s PSU-ra, az bizony 5,3V-ot adott le terheletlenül az 5V-os vonalon, azzal pöcc-röff ment minden. Óvatosan emeltem hát a kimeneti feszültséget, olyan 5,1V fölött már indult a rendszer, de néha elkezdett magától gépelni (főleg Space), és időnként a kis- és nagybetűk is keveredtek (mintha a Shiftet lenyomnánk időnként). Utánaolvasva ez a bizarr viselkedés a kapacitív érintőbillentyűzet felépítéséből következik, ahol a legnagyobb (és ennek következtében legérzékenyebb) felszín a Space, a második helyezett pedig a Shift (a kettő össze van kötve). Szaniszló István írta is korábban, hogy ő az épített gépénél berakott a Shiftnél egy 15, a Space-nél meg egy 50pF-os kondit sorosan kapcsolva, ami javított a helyzeten. A kis/nagybetű váltakozásról pedig már Dr. Simonyi Endre is említést tett a Mikro Magazin 1984/6-os számában, fotóval illusztrálva ("... a kis- és nagybetűk keverése (lehet, hogy csak egyedi hiba?) ... mindenesetre véletlenszerűen jelentkezik, és hibás működést okoz"). Aztán a helyzet 5,25V-nál rendeződött, minden úgy működött, ahogy kell. Később a videojel glitchcselt időnként (ezt a domino DIN csatlakozó 2-es lábáról vezettem el, nem akartam sem a házat megfúrni, sem az RF-modulátort kidobni), úgyhogy végül újraforrasztottam a tápaljzat összes lábát a NyÁK-on, így végleg megoldódott a probléma, és a tápfeszt is vissza tudtam venni 5,13/12,21V-ra.
Tápalternatíva lehet még a T-50A, ebből is rendeltem egyet, de a csomagot biztonsági okokból visszafordították, most jelenleg refund van folyamatban, aztán próbálom újrarendelni. Méretre azonos a Q-60B-vel (159x97x38mm), ára párszáz forinttal olcsóbb. Ezen csak 3 DC feszkó jön ki, +/-5V és +12V (tehát a -12V hiányzik, Primóhoz nem is kell).
A következő lépés a kábelek beszerzése volt. A Power kábelt egy szétégett magnetronú mikrosütőből mentettem, szép fekete, jó vastag, hossza bő méter, pont megfelel!
Az egyenáramú oldallal nagyobb bajban voltam, olyan 4-eres tápkábelt (3 DC + 1 GND), ami átfért volna a dominó DIN törésgátlóján, nem találtam. Sebaj, egy működésképtelen QuickShot joy kábelét hasznosítottam újra, aminek nem túl vastagok az erei, de van belőlük 7 (4 irány, 1 fire, 1 föld és 1 +5V-autofire-höz), ezeket újraosztva (3db GND, 2db +5V, 1-1db +12 és -5V) már bírniuk kell a terhelést. Így is van, hiszen a +5V-on kb. 4 Watt, a +12-őn 2 Watt kell "átférjen" (a -5V-os ág csak elhanyagolható teljesítménnyel van terhelve, a ruszki RAM-okon kívül más nem használja). A kábel hossza pont jó (170cm), átmérője is megfelelő (5mm), átfér a dominó csatlakozón még az árnyékolt videokábellel együtt is, ráadásul törésgátló is van rajta.
A másik sarkalatos kérdés a domino DIN dugó beszerzése, ami nem könnyű, főleg vidéken. Még jó, hogy idén január végén, mikor legutóbb a fővárosban jártam, vettem a HR Elektonikánál kettőt is, mert azóta egyet a TVC-mhez, egyet meg most a Primóhoz fel is használtam (igaz, éppen csak sárga volt nekik készleten):
Lehetséges (online) beszerzési forrás még a Kovács Elektonika:
Így összedrótozva a rendszert már szépen működött minden, de egy tápkapcsoló és valami burkolatféle még hiányzott a PSU köré, nehogy "áramot fogjon a gyerek" (3 vásott kölyköm van).
Így a következő, és ezen projekt során az utolsó lépés a megfelelő műszerdoboz, és a hozzá való "bepattintós" kapcsoló kiválasztása volt. A Kontha Elektronika webshopjában néztem szét, találtam is egy méretre megfelelőt (Műanyag doboz "CX4" FEKETE 4CSAV.):
http://aruhaz.konthaelektro.hu/index.php?p=shop/product&pID=10785
Ez 185x114x66mm-es, tehát a tápot beszerelve (én az alsó lemezre csavaroztam rá 5 helyen, de oldalt is vannak rögzítő furatok a PSU-n) körben még marad is pár milliméter, kényelmesen belefér. Könnyű dolgozni vele, az anyaga jól alakítható (fúrás-faragás). Gondolkoztam szellőzőfuratok kialakításán is a jobb passzív hődisszipáció érdekében, de annyira nem melegszik a kínai táp, hogy végül nem furkáltam össze a burkolatot. A gyári "grillsütőnél" (ahogy olvastam, üzemi hőmérséklete belül 70-80°C) mindenképpen kevesebb hőt termel.
Az összeszerelésnél arra érdemes figyelni, hogy az alsó-középső rögzítőcsavarok ne legyenek túl hosszúak, nehogy a PSU NyÁK-jába is belehajtsuk őket. A szélén lévők túloldalát anyával fogattam meg, azok nyugodtan lehetnek hosszabbak, nem baj, ha túlérnek. A műszerdoboz gyári rögzítőcsavarja vicc kategória, azokat hosszabbra és feketére cseréltem, mert így passzolt a gumilábakhoz (ezek nem tudom, honnan vannak, talán másik műszerdobozhoz adták, már nem emlékszem). Mivel a gumilábak kb. 5mm magasak, és a közepük süllyesztett, a csavarfejek nem karcolják össze a felületet, még vagy 4mm hely marad is a doboz 'hasa' alatt.
Próbáltam úgy összeállítani az egészet, hogy méretében-formavilágában-a kapcsoló színében-elhelyezésében azért emlékeztessen az eredeti Primo tápra (jó lenne olyat látni egyszer személyesen, fotókból indultam ki jobb híján). A végén még kapott egy címkét az aljára, így éreztem teljesnek a képet.
Összefoglalva a korábbi modokat:
Amire külön büszke vagyok, hogy az eredeti burkolatot (a hátsó takarólemezt is beleértve) nem fúrtam-faragtam sehol, és a módosítások nagy része funkcionálisan könnyedén visszaalakítható (jumperek használata).
A kész konfig most már rendben van, dobozt is kerítettem neki, amiben a táppal éppen elfér. Az aljára vágtam vastag sárga szivacsot, és a gép köré antisztatikus zacskót és buborékfóliát. Egyelőre elkészültem a projekttel, folyt. köv., ha megjön a joystick illesztő (ha jól számolom, még egy bő hónap - 6 hét)!
 Case open |
 Kábelekkel teteje |
 Bottom címkével |
 Alatta |
 Doboz címke |
 Konfig |
 Hátlap |
||
 Konfig közel
|
 Doboz |
|
Mindenkinek köszönöm, aki ezt a hosszú bejegyzést végigolvasta!
