• FDU-1109 (a hivatalos Primo floppy),
• OC-118 (a Piért árulta a Primoéhoz hasonló tápegységgel, ld. a felhasználói kézikönyvet),
• Commodore VC-1541 és későbbi változatai.

• Kazettáról töltjük be a CDOS programot.

• EPROM-ot cserélve, a CDOS-t a ROM tölti be lemezről a memóriába. A "bootolás" úgy kezdeményezhető, hogy lenyomva tartjuk a BRK gombot a hátsó Reset gomb megnyomásakor. (A betöltő rutint ilyenkor az EPROM tartalmazza egy szabad, fel nem használt területén.)

• Készíthető CDOS betöltőkártya (belső vagy külső bővítésként), ami EPROM-ból tölti be a CDOS-t. Itt a Gerendás Sándor által épített betöltő kapcsolási rajza, valamint 3 kép látható (rákattintva nagyíthatók):

CDOS betöltő kapcsolási rajza	CDOS betöltő kártya
Másik CDOS betöltő kártya	CDOS boot képernyő



• A Primo bővítő portra csatlakoztatható egy külső CDOS bővítőkártya, ami bekapcsolás után elvégzi a lemezről a CDOS betöltését. Itt egy ismeretlen készítésű bővítőkártya fényképei láthatók:

A CDOS külső bővítőkártya

Letölthető részletek: nagyobb felbontású képek és a kártya EPROM tartalma.

A Commodore soros floppy kezeléséhez és a CDOS floppyról való betöltésének támogatásához a következőket kell megcsinálni az A sorozatú, A64 gépek esetén (a B sorozatú gépek esetén az eltéréseket jelzem):

1. Hardver átalakítások

Be kell forrasztani az alaplapra a hiányzó DIN csatlakozókat (az egyik kell csak a floppy működéséhez, de ha már forrasztópákát veszünk a kezünkbe, a későbbi joystick illesztésre gondolva forrasszuk be a másikat is), valamint a hiányzó IC-ket es ellenállásokat (ld. a Hardver kézikönyv, Opcionális Commodore soros interface leírása, 76-78. oldal valamint az elhelyezési rajzok). El kell készíteni a Primo 5 pólusú DIN csatlakozója és a VC-1541 6 pólusú csatlakozója közötti összekötő kábelt. (Ilyen dugót jobb elektronikai üzletekben lehet kapni.)

B64 esetén csak a kábelt kell elkészíteni, mert az IC-k és DIN aljzatok be vannak forrasztva!

A VC-1541-et az elkészült kábellel csatlakoztatjuk a KI-2 jelű DIN csatlakozóra. A VC-1541 esetén nem szükséges hardver átalakítás.

2. A CDOS használata kazettáról betöltve

A hardver átalakítás után kazettáról betölthetjük a CDOS programot, ami elérhetővé teszi a most kialakított soros porton keresztül (amit a Primo kézikönyve "Commodore típusú busznak" nevez) mind a VC-1541/1541-II/1570/1571 floppy meghajtók, mind a Commodore soros porttal rendelkező nyomtatók használatát. A CDOS ehhez CMD-vel kezdődő parancsokkal egészíti ki a Primo BASIC-et; például CMD $ behozza a floppy tartalomjegyzékét, CMD LOAD "XX" behozza az XX programot, CMD SAVE "XX" kimenti és így tovább. A CDOS parancsairól részletes ismertető található a CDOS Primo füzetben.

A soros port és a VC-1541 közötti kommunikáció "Commodore szabványos". Ennek köszönhetően nem kellett módosítani a VC-1541-et. (Egy érdekes lehetőség a VC-1541 helyett egy PC-t használni "1541 emulátor" üzemmódban; erről a Commodore szakértők tudnak többet mondani.)

Fontos tudni, hogy a CDOS által létrehozott (formázott, felírt) lemezek fájl struktúrája is "Commodore kompatibilis", tehát pl. Commodore 64-gyel is listázható a könyvtár, törölhetők a fájlok stb. Ez arra is lehetőséget ad, hogy PC-ről a Star Commander segédprogrammal írjuk rá a VC-1541 lemezre a Primo programokat. (Lásd a Segédprogramok lapon.) Ehhez a .PRI kiterjesztésú fájlokat használhatjuk fel, de másoláskor ezeket .PRG kiterjesztésűre kell átnevezni.

Maga a CDOS program mellékelve megtalálható PTP formátumban. Ezt a PTP2WAV programmal tudjuk WAV fájlba konvertálni, ezt a PC hangkártya kimenetről magnóval szalagra venni és ezután magnóról a Primo-ba tölteni. (Persze közvetlenül a PC hangkártya kinenetről is betölthetjük a Primo-ba.)

Miért van a CDOS programból két verzió? Egyes A sorozatú Primo-k, mint például az enyém is, a soros portot (KI-2 kimeneti hardver regiszter) a 64...127 címen kezelik. Más gépek, amikkel találkoztam, ugyanezt a portot a 128...191 címtartományban érik el. (A Hardver kézikönyvben a 64...127 címtartomány szerepel, a Szoftver kézikönyv viszont az F-41-es oldalon leírja, hogy "a KI-2 kapu címei a Primo továbbfejlesztésével a 128...191 címtartományba fognak kerülni".) Természetesen ehhez a kétféle hardverkezeléshez kétféle CDOS program kell:

• Az eredeti 64...127 portcímzésű A sorozatú gépek esetén a CDOS-II.PTP használandó.

• Az újabb A sorozatú és a B sorozatú gépek esetén a CDOS.PTP használandó.

Hogy saját gépünk éppen melyik, azt ki kell próbálni. A fenti kettő közül amelyikkel működik a floppy kezelés, ahhoz tartozó hardver kiépítésünk van.

3. CDOS betöltése floppy-ról (bootolás)

Kényelmetlen a CDOS programot magnóról betölteni; jobb lenne ezt is a floppy-ról beolvasni, mintegy "bootolva az operációs rendszert" magnó használata nélkül. Erre az A és B sorozatú gépek esetén nincs lehetőség a Primo BASIC ROM-jának átalakítása nélkül. A BASIC ROM az alaplapon 4db EPROM IC-ben foglal helyet; ezekből az elsőt (a 0..4kB tartományban lévőt) kell módosítani. Ez ismét hardver átalakításokkal jár.

Szerencséje van annak, akinek van külső CDOS bővítőkártyája. Ez a Primo gép bővítő buszára csatlakozik, és bekapcsolás után megpróbálja a floppy-ról a CDOS boot fájlt betölteni. Ha valakinek ilyen kártyája van, annak tehát nem kell az EPROM átalakítást elvégeznie!

3.1. EPROM csere

Ez egy több lépéses munkafolyamat, amihez a háztartásban általában nem elérhető eszközökre van szükség.

Először ki kell forrasztanunk az első EPROM-ot, ami a NYÁK széle felől található (balról az első, ld. a Hardver kézikönyvhöz tartozó elhelyezési rajzokat). Ez nehéz feladat, általános vélekedés szerint vagy az EPROM, vagy az alaplap nyomtatott vezetékezése biztos tönkremegy a kiforrasztás során. Inkább az alaplapot kell védeni, mert ilyen EPROM-ot még itt-ott be lehet szerezni. (Ezért pl. vágjuk el az EPROM beforrasztott lábait közvetlenül a tok mellett, és utána a levágott lábakat egyenként forrasszuk ki.)

Ha mégis egészben sikerült az EPROM-ot kiforrasztani, akkor ki kell törölnünk ennek a tartalmát. Ehhez UV fénnyel dolgozó EPROM törlő berendezés szükséges.

Aztán az új vagy a törölt EPROM-ba be kell égetnünk az új tartalmat. Ehhez EPROM égető berendezés kell. A beégetendő új EPROM tartalom a kétféle portcímzéshez ismét kétféle lesz:

• Az eredeti 64...127 portcímzésű A64 gépek esetén a CDOSA641.BIN használandó.

• Az újabb A sorozatú A64 gépek esetén a CDOSA.BIN használandó.

Végül az új tartalmú EPROM-ot vissza kell tennünk a kivett helyére. Célszerű foglalatot beforrasztani, és ebbe beletenni az EPROM-ot.

Akinek EPROM égetésre vagy törlésre van szüksége, annak szívesen segítek (postán elküldött EPROM-ot néhány nap alatt törlöm és beégetem).

3.2. A boot fájl lemezre írása

A módosított EPROM segítségével fogjuk a CDOS-t (magnó nélkül) közvetlenül a floppy-ról betölteni. Ehhez a CDOS-t megfelelő formában a floppy-ra kell írni. (Erre természetesen B sorozatú gépek és a külső CDOS bővítőkártya esetén is szükség van.)

Ennek egy lehetséges módja a következő:

A mellékelt boot fájlok közül kiválasztjuk a megfelelőt, megint csak a gépünk hardverkiépítése alapján:

• Az eredeti 64...127 portcímzésű A sorozatú gépek esetén a BOOT40.PRG használandó.

• Az újabb A sorozatú gépek esetén a BOOT80.PRG használandó.

A boot fájlt PC-ről Star Commanderrel felírjuk a floppy lemezre. (Lásd a Segédprogramok lapon.)

A CDOS programot magnóról betöltjük a Primo-ba, majd az előbb kapott floppy-t betesszük a VC1541-be, és a Primo-n kiadjuk a következő BASIC parancsot:

CMD PRINT "R:"+chr$(133)+"=BOOT40"

vagy

CMD PRINT "R:"+chr$(133)+"=BOOT80"

attól függően, melyik boot fájlt használjuk.

Ezzel kész a bootolható floppy!

A részletek iránt érdeklődőknek: A boot fájl neve "lefelé utató nyíl" lesz, a floppy könyvtárat majd CDOS-sal kilistázva CMD.PRG néven jelenik meg (ahol a CMD nem egy karaktersorozat, hanem a CMD parancs token, ezért kell a fenti chr$(133) beírás).

Természetesen ezeket a lépéseket (a boot file lemezre írását) egy formázott lemez esetén csak egyszer kell elvégezni. Ha újraformázzuk a lemezt, akkor persze újra ugyanígy fel kell írni a boot fájlt.

(Annak idején biztosan írtak olyan Primo BASIC programot, ami elvégezte ezeket a műveleteket, és közetlenül felírta a boot fájlt a lemezre. Gondolom, nem C64 vagy Star Commander volt a megoldás... Mindesetre ilyen programmal még nem találkoztam.)

3.3. Boot lemez létrehozása egyszerűbb módon

Ha valaki az elöző módszert túl aprólékosnak találja, akkor nem kell mást csinálnia, mint a Star Commander-rel a boot40.d64 vagy a boot80.d64 közül valamelyiket felmásolni lemezre. Itt már nincs szükség átnevezgetésre, ezek előre megcsinált lemezképekek (disk image) csak fel kell őket másolni.

3.4. A bootolás

Ha mindezzel készen vagyunk, a bootolás a következőképpen történik: Benyomjuk a gép hátulján található Reset gombot, és arra ügyelünk, hogy mikor ezt elengedjük, a billentyűzeten a BRK gomb is lenyomva legyen (tartsuk rajta az ujjunkat).
A Primo ennek hatására a lemezről betölti a boot fájlt, és használhatjuk a CDOS-t! (Nem kell magnóval töltögetni.)

A részletek iránt érdeklődőknek: Az EPROM módosítása a fenti speciális nevű boot fájl betöltését oldotta meg. Az EPROM egy nem használt tartományába került bele ez a rutin, ami a Reset-ből való visszatéréskor a BRK vizsgálata után aktivizálódik.

4. A használható fájlok